Fidesz adók!

Megvalósult adók és jelentősebb emelések, amelyeket a kormány (Fidesz–KDNP) 2010 és 2025 között vezetett be vagy emelt — időrendi sorrendben, csak magyar forrásokkal.
Utolsó frissítés: 2025. szeptember 28.

• 2010 — Bankadó (pénzügyi különadó) bevezetése

  új adó
  2010-ben a kormány bankadót és egyéb pénzügyi különadókat vezetett be. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már 2010-ben 200 milliárd forintot vártak a normál társasági adón felül. A magyar bankadó példátlan volt Európában.
  Források: Index — A magyar bankadó példátlan Európában, HVG — Bankadó van másutt is, de jó lesz ez nekünk?.

• 2012–2013 — Jövedéki adó (dohány, alkohol) emelések

  adóemelés
  Többszörös jövedékiadó-emelések (dohánytermékek, alkoholtermékek) 2012–2013 körül — a kormány ezzel is bevételt növelt a költségvetési konszolidáció részeként.
  Forrás: HVG — Bankadó és tranzakciós adó párhuzamos jelenléte.

• 2013 — Pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése

  új adó
  A pénzügyi tranzakciós illetéket (a banki tranzakciók után fizetendő illeték) jogszabályi alapon 2012/2013 körül hozták létre (hatály 2013.01.01.). Kezdetben 0,2%-0,3% volt a mértéke, maximum 6000 Ft-ig. Egy évtizede kell már fizetni az államnak a mindennapi pénzügyi tranzakciók után.
  Források: Money.hu — Tranzakciós illeték összefoglaló, Wikipédia — Pénzügyi tranzakciós illeték.

• 2014 — Reklámadó bevezetése

  új adó
  2014-ben kivételes eljárásban elfogadták a reklámadót, amely progresszív mértékű és a reklámtevékenységből származó nettó árbevételre vonatkozik. A reklámadóval szemben az RTL és más médiacégek jelentős ellenállást fejtettek ki.
  Források: Index — Elfogadták a reklámadót, HVG — Reklámadó: az RTL csak azért is fizetni fog.

• 2020 — Kiskereskedelmi különadó újra bevezetése (COVID)

  újra bevezett
  A 2010-2012 között már létezett kiskereskedelmi különadót a kormány 2020-ban — a COVID-védekezés költségeihez — újra bevezette progresszív mértékkel (0%/0.1%/0.4%/2.5% sávok az árbevételre). Az adó hatálya külföldi e-kereskedelmi vállalatokra is kiterjed.
  Forrás: A 2020-ban bevezetett különleges kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) kormányrendelet alapján.

• 2022 → 2025 — Extra-profit / 'windfall' adók (bankok, energia, biztosítók, stb.)

  új + meghosszabbítás
  2022-ben a kormány több szektorban (bankok, biztosítók, energia, légitársaságok, telekom, gyógyszeripar stb.) vezetett be extra-profit adókat a háborúra hivatkozva. Az ötödik Orbán-kormány első intézkedésével elvonta a multiktól és a bankoktól az extraprofit nagy részét. A 2025-ben is hatályban maradó szabályok szerint a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel.
  Források: HVG — Jön az extraprofitadó, kinek lesz félnivalója?, Index — Nem létezik olyan, hogy extraprofit, HVG — Hozzányúlt az extraprofitadóhoz a kormány (2024).

• 2024 — Tranzakciós illeték jelentős emelése

  adóemelés
  2024. augusztus 1-jétől a tranzakciós illeték mértékét jelentősen emelték (készpénzes műveletek: 0,6% → 0,9%; egyéb tranzakciók 0,3% → 0,45% és az összeghatár 10 000 → 20 000 Ft). A lakossági ügyfeleknél az illetékmentes átutalási összeghatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt.
  Források: Money.hu — Tranzakciós illeték 2025-ben, Telex — A tranzakciós illeték emelése érinti az ügyfeleket.

• 2024. október — Devizakonverziós kiegészítő tranzakciós illeték

  új adó
  2024. október 1-jétől bevezették a devizakonverziós kiegészítő illetéket (0,45% konverziókra, max. 20 000 Ft). A pénzváltás így összesen 0,9% illetékkel terhelt lett (0,45% + 0,45%). Az addig hatályos tranzakciós illeték mellett egy kiegészítő illeték is bevezetésre került a konverziót tartalmazó ügyletek esetén.
  Források: Portfolio — Új világ a pénzváltásnál, Wikipédia — Kiegészítő tranzakciós illeték.